Kis tavaszi absztrakt

Írta: Pődör György


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 297



KIS TAVASZI ABSZTRAKT

Mintha csak tárgyát vonszolná az árnyék,
élednek múlt telébe dermedt dolgok.
Rozsdáit vedli az ásó és boldog,
megkopott nyelén már fénylik a szándék.

Barackfa hajlatában mézgás ágyék,
rügyet hegyeznek a ribizlibokrok.
Kerítésig tartó  kis horizontok.
Sorsok, hitek, sok sárba veszett játék.

Makacsul rakja már   fészkét a rigó.
Kötélen félszáraz ing leng, meg trikó,
mint messze vágyó fehér angyalszárnyak.

Ablakokban  csereszabatos  remény.
Gólya hívón kelepel. Visszhang  kemény.
Néhányan még ( talán) hazatalálnak.