Írta: Siska Péter
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 302
„Az Amerikai Egyesült államok lakossága mintegy 324 millió fő. Ez azt jelenti, hogy ha a népesség 2 ezrelékét tekintjük kiemelkedő képességűnek, valamilyen területen, 650 ezer kiemelkedő ember él, ez több ezer – tízezer ma élő – jó költőt jelent. A jelenkori amerikai költészet áttekinthetetlenül hatalmas még akkor is, ha csak a rendszeresen évtizedek óta (illetve évtizedeken át) publikáló költőket vesszük számításba.”
Fábián József Nerys Williams Contemporary Poetry c. könyvéről írt áttekintő recenziójának első sorai világossá teszik, hogy milyen hatalmassá nőtt a kortárs amerikai költészet. Bukowski, Larkin és még néhány ikonikus költő neve mindenki számára ismerős lehet, de tény, hogy tízezer ma élő amerikai szerző költészetét alig ismerjük hazánkban. Időnként megjelennek persze antológiák, mint amilyen például a Félmeztelen múzsa is volt, de a puszta szövegmennyiség miatt a teljes kép még azon kevesek számára is rejtve marad, akik tudatosan igyekeznek nyomon követni az amerikai líra történéseit.
De mitől is amerikai az amerikai költészet? Nyilván nem a lokalitás miatt, hiszen akárcsak mi, magyarok, az amerikaiak is számos olyan költőt éreznek magukénak, akik életük egy (vagy akár nagyobb) részében nem Amerikában éltek és alkottak. Főként ezt a kérdést vizsgálja Williams nyomán Fábián József is, de kitér az előadásmód, a költészet és a (társadalmi) tér viszonyrendszere mellett a jelen trendjeire, az elektronikus írásra és a flarf poetryre is.
A recenziót terjedelme miatt havi bontásban közöljük a Fókusz rovatban, az alábbiak szerint:
1. Lélektani költészet. Politika és költészet
Language poetry
3. Előadásmód
4. Költészet és a tér. Ecocriticism. A társadalmi tér
5. Globális költészet. Dialektus- és fonetikus költészet, kétnyelvűség, idiolektusok
6. A jelen trendjei. Elektronikus írás, flarf poetry
7. A félmúlt