Csontváry Kosztka Tivadar
Írta: Major László Sándor
Közzétéve 9 hónapja
Megtekintések száma: 673
Csontváry Kosztka Tivadar
Csontváry egy különc magányos zseni volt, akinek életében nem adatott meg az elismerés. Művészeti akadémiákon tanult, mégis autodidakta alkotóként ismeri az utókor. Több irányzattal is megismerkedett, de egyetlen mellett sem kötelezte el magát. Magyar kortársai nem értették meg, kinevették, gúnyolták, anekdotákat írtak róla. Ehhez persze különc viselkedése, látnoki allűrjei is hozzájárultak. Alkotásait nem méltányolták, kiállításait alig látogatták. Megismerését nehezítette, hogy egyetlen képet sem adott el, noha a Baalbek festményéért egymillió dollárt kínáltak. Úgy vélte, hogy többet ér a hazájának a festmény, mint a pénz. Azonban kitartásával és erejével végül ő lett a Napút festője.
Csontváry 1853-ban Kosztka Mihály Tivadar néven, polgári családban született Kisszebenben 1853. július 5-én.
Édesapja gyógyszerész volt, pontosabban természetgyógyász. Azonban egy új törvény szerint a természetgyógyászok csak orvosi, vagy gyógyszerészi diploma birtokában praktizálhattak. Ezért édesapja 60 évesen kezdte el az egyetemet gyógyszerész szakon. Fia követte az atyai példát, és 1875-ben kapta meg a gyógyszerész oklevelét. Patikusként dolgozott Léván, Iglón és Eszéken. Különc, de csendes és szorgalmas ember hírében állt, aki íróként is megállta a helyét, ugyanis írt egy könyvet a gyógyszerészetről.
Emberi nagyságát mutatja, hogy 1879 márciusában a szegedi nagy árvíz idején társakat keresett és segített a mentésben. Azonban az ár elragadta a csónakjukat, így egész éjjel, átázott ruhában fagyoskodtak. Ez egy életen át tartó bronchitist okozott.
27 évesen, 1880-ban egy meleg októberi délutánon az iglói patika ajtaja előtt pihent, s lerajzolta egy vénycédula hátára a szemközti ökrös szekeret. A rajz láttán a patikavezető így kiáltott fel: „Hisz maga festőnek született!”. Később amikor egyedül volt, Csontváry a rajzban gyönyörködött. Eközben a bal tenyerében egy háromszögletű kis, fekete magot pillantott meg. A feje fölött hátulról ezt hallotta:
Te leszel a világ legnagyobb Napút festője, nagyobb Raffaello-nál.
Ősei lengyelek és csehek voltak. A kinyilatkoztatás a család lengyel ágán már történt. Így kétség nélkül elfogadta, hogy egy magasabb, talán angyali hatalommal áll kapcsolatban. Elegendő volt hallani egy hangot, egy sugallatot, és ettől kezdve életét e jóslat beteljesülésének szentelte.
A „jóslat” két részből állt.
1. Te leszel a világ legnagyobb Napút festője.
2. Nagyobb Raffaello -nál.
Csontváry, a Napút festője jelentését, csak évekkel később értette meg, egyiptomi utazása során.
Az asztrológia ismerete, jegyeinek használata, Csontváry leírása szerint:
Csillag mítoszi keretrendszerben fogalmazza meg képeit, valamint, hogy a statikus képet dinamikussá alakítsa.
A jóslat második részének, „nagyobb Raffaellonál” megértéséhez néhány hónap után, 1881- ben Rómába ment, hogy megnézze, megismerje Raffaello műveit.
Raffaello 15-16. századi elismert és keresett festőművész volt, aki több megrendelést is kapott a Vatikántól. A festők fejedelmévé választották. 37évesen halt meg. Több iskola épült a tanításaira.
Csontváry több hónapi vizsgálódás után megállapította, hogy neki 20 évet kell tanulnia, hogy valóban jobb festményeket készítsen, mint Raffaello. Tanításaiban hibákat fedezett fel. Pl.: közismert tény, hogy ha egy távolba vesző utat rajzolunk, akkor az amúgy párhuzamos út, ahogy távolodik, úgy összefut. Ugyanez igaz, ha egy magas torony előtt állunk. Raffaello ezt csak a vízszintesre alkalmazta, a függőlegesnél megtartotta a párhuzamot. Vélhetően azért, mert az Ő idejében, többségében földszintes, talán egy-két emeletes épületek voltak. Ott e hatás alig mutatkozik meg.
Csontváry Rómából Párizsba ment, hogy találkozzon Munkácsyval és tanuljon tőle. Ez a találkozó nem valósult meg. Csontváry még Párizsban tartózkodott, amikor hírt kapott arról, hogy hazájában pályázni lehet gyógyszertár üzemeltetésére. Fáradozását siker koronázta, így Gács községben gyógyszertárat nyithatott. Tíz év kemény munkája után vállalkozása 100 Korona jövedelmet termelt havonta. E kényszerű „pihenő” alatt Hermész füzetekből tanult. A gyógyszertárat bérbe adta, majd biztos anyagi háttérrel elindult a nagyvilágba tanulni.
Münchenbe ment, amit a magyarok Mekkájának hívtak, ahol Hollósi Simon Akadémiája volt. Itt hat hónapot tanult. Majd elment a Düsseldorf-i Akadémiára, ahol az igazgató azzal utasította el, hogy „ön már mindent tud, itt nincs mit tanulnia.” Ment tovább a párizsi Julien Akadémiára, ahol nem engedték a szabad rajzolást.
Csontváry sokat utazott. Kereste az élő természet teremtő energiáit, amit hatalmas méretű vásznakon akart megfesteni. Járt a Tátrában, Dél-Itáliában, Dalmáciában, Görögországban és a Közel-Keleten, egyes helyszínekre pedig időről-időre visszatért. 40 éves volt, amikor aktívan festeni kezdett. Főleg természetrajzok érdekelték. Első festményét, a Pillangók című képet, negyven évesen, 1893 körül készítette. Egyiptomban is járt. Meg akarta örökíteni azt a helyet, ahol Jézus született. Azonban hiába kutatott, nem talált egyetlen jászlat sem. Így arra jutott, hogy a betlehemi jászol története csupán európai kitaláció.
Csontváry munkássága, néhány festményen keresztül.
1896 – 1902 között készült Csontváry önarcképe.
(A Szépművészeti Múzeum a 2023-as Csontváry kiállításán ezt a képet már 1894-re datálja.)
Különlegessége, hogy az egyetlen önarckép, melyen munka közben ábrázolja önmagát. A képet bárhonnan nézzük, mindig az az érzésünk, hogy ránk néz. A képen jól látható, hogy az egyik kezében ecset, míg a másikban kréta. Ami arra utal, hogy a festést és a rajzolást egy fázisban végezte.
Ezt a művét sohasem állította ki.
1902-ben készült az Öreg halász című olajfestmény, melyet egyfajta mitikus önarcképnek is tekinthetjük.
E kép sok találgatást, és sok vitát okozott, mert a festményt függőlegesen tükrözve két külön világot jelenít meg. A bal oldali részt tükrözve az látható, hogy a nápolyi öbölben, a csónakban ülő öreg halász imára kulcsolja a kezeit, mögötte békés a tenger és a Vezúv. Ha a jobb oldali részt tükrözik, akkor egy koporsóban ülő ördögöt lát a szemlélő, mögötte viharos a tenger és kitört a tűzhányó. Feltételezések szerint Csontváry tudatosan alkalmazta festményeiben az asszimmetriát és a csúsztatott perspektívákat, bár vannak, akik ezt tagadják.
Bellák Gábor a Magyar Nemzeti Galéria muzeológusa, szerint: „Ez egy önkényes, jópofának tűnő, ámde mondjuk ki, hülye játék, messzemenő következtetéseket nem lehet levonni belőle.”
Csontváry festményeiben megbújó üzenetekről Waszlavik László egy könyvet írt, melyben részletesen kifejti a Csontváry festmények kódjait. Pl.: a JAJCEI VÍZESÉS festményből a Csongor és Tünde drámáját olvassa ki. Ugyanezen festményből Papp Gábor művészettörténész, a Tejútrendszert véli felfedezni. Természetesen egy üzenet gyakran, többféleképpen is értelmezhető. Nem szándékom bármely érvet igazolni, vagy tagadni, mindössze a képek által kiváltott vitákat, ellentéteket kívánom érzékeltetni.
1904-1905 során készült el a két “Nagy Motívum”: A Nagy Tarpatak a Tátrában és A taorminai görög színház romjai. Közel fél évig alkotott Taorminában. Amikor végre befejezte a 20 négyzetméteres képét, úgy nyilatkozott, hogy ez a mű „világító erejénél fogva felülmúlja összes eddigi festményét”. Ezt követően hazatért a Tátrába és amikor a Nagy Tarpatak képével is végzett, elégedetten jegyezte fel:
„észrevettem, hogy e két nagy munkával a világot már meglephetem.”
1907 –ben készült a Magányos cédrus című festménye, melyet sokan szintén önarcképnek tartanak. A cédrusfa 40-50 év után hoz termést, és több száz, de akár több ezer évet is élhet.
Csontváry 40 évesen kezdett festeni. A művészettörténészeket foglalkoztatta, hogy Csontváry egy valós konkrét fát festett meg, vagy csak egyszerűen festett egy cédrust. A covid bezártsága idején Rieder Gábor művészettörténész elhatározta, hogy kideríti az igazságot. Hosszas keresés után jutott eredményre, és sikerült egyértelműen beazonosítani a Csontváry által megfestett cédrust, mely nem volt magányos, ugyanis egy ligetben élt társaival. Kiderült, hogy a festmény eredeti címe: Cédrus Libanonban 1800 méter magasan a tengerszint felett Tripolinál, naplementekor.
A korlátozások feloldása után elhatározta, hogy személyesen is meglátogatja. Azonban mire a helyszínre ért, annak már csak a csonkját találta. Feltételezése szerint akkor pusztulhatott el, amikor 2019-ben többméteres hó esett. Ez esetben a cédrus pontosan száz évvel élte túl az őt megfestő művészt.
Csontváryt élete vége felé is érték támadások, intrikák. Elmebajosnak tartották. Idézet egy cikkből: „Csontváryn életútja során egyre jobban elhatalmasodott az őrület. Fura kijelentései mellett egyre jobban eltávolodtak tőle az emberek, ennek az is lehet oka, hogy a szerelmi életéről szinte semmit nem tudunk. Az a fajta őrült zsenialitás, amivel dolgozott, azonban igazán egyedi védjegyet teremtett számára.”
Amiatt is támadták, hogy idős korában több levelet írt magyar állami hivatalnokoknak. Ebben rendszerint pénzt kért, melyekre általában válasz sem érkezett. Azonban ezen összegeket nem saját magának kérte, hanem olyan célok megvalósítására, mely hazánkat, Magyarországot emelték volna. A halál Budapesten, 1919. június 20-án, 66 évesen érte. Verőérgyulladás miatt távozott az élők sorából. Csontváry története itt nem ért véget. Egy hajszálon múlt, hogy festményei örökre elvesszenek, melyeket a gácsi gyógyszertár padlásán, és műtermében tárolt.
A hagyatéki árverésen, a budapesti fuvarosok a jó minőségű, tekercsekben tárolt vásznakból kocsiponyvákat, és zsákokat akartak varrni. Szerencsére, Gerlóczy Gedeon építész, aki a család barátja, és távoli rokon volt, ott volt a temetésén, és a hagyatéki árverésen is. Gerlóczy Gedeon ráígért a ajánlatra és végül Kosztka Istvánnal, Csontváry testvérével fele-fele arányban vásárolták meg a képeket. Gerlóczy egy életen át hivatásának tekintette a hagyaték gondozását, és közreműködött a Pécsi Csontváry Múzeum létrehozásában is.
Csontváry halála után alig három évvel 1922-ben egy teljes könyvet írt róla Lehel Ferenc festőművész. A címe sokatmondó: „Egy ismert festő, akit fel kell fedezni.”
Csontváryt, halála után tizenegy évvel, 1930-ban fedezték fel. Ekkor egy nagyobb kiállítást rendeztek műveiből, amit azóta több is követett. Jelen cikk írásakor a Szépművészeti Múzeumban megtekinthetőek Csontváry munkái egy időszakos kiállításon.
Egy másik leírás szerint nem Gerlóczy Gedeon volt, aki a hagyatéki árverésen megvette Csontvári festményeit, hanem Lehel Ferenc festőművész. Gerlóczy tőle vásárolta meg potom áron a festményeket. Természetesen egy cca. száz évvel ezelőtti eseményt nehéz pontosan megismerni. Aki kételkedik Csontváry nagyságában, annak Picasso szavaival zárom soraimat: "Csontváry egyike a legérdekesebbeknek azok közül, akik a naiv szemléletből művészetet csináltak. Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is van századunknak.”
Felhasznált források:
A Magyar Festészet Mesterei 12. sz. könyv.
Csontváry, Corvina Kiadó Németh Lajos 1974
https://moly.hu/konyvek/lehel-ferenc-csontvary
https://librarius.hu/2015/12/19/fellebbentjuk-a-fatylat-a-csontvary-
titokrol/?fbclid=IwAR0WdZi_SlD1_wZVawoa5z-R-
ZRh3wZaJcN3IWg2DRAwBdu8AZ1tV_FRNl8
https://www.vg.hu/mutargy/2023/05/izgalmas-nyomozas-csontvary-maganyos-cedrusa-
elokerult-majd-ismet-kodde-
valt?fbclid=IwAR3ytW_VTEzs4ZMpUPECX5Sg3BQI9a_WeHuq5f31ZBRAHdvEkJkdqiG7
_cA
https://elle.hu/kultura/10-dolog-amit-nem-tudtal-csontvaryrol-hires-kepein-keresztul-
4956?fbclid=IwAR1qRWswbw3-
AXd6bQJYOZEm0MYK3WtEXbtZRqQGYpc_xiN4xR0BXYgMXvc
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/kult/csontvary-festmenyei-lenyugozo-latvanyt-
nyujtanak-a-szepmuveszeti-uj-tarlatan/
https://slideplayer.hu/slide/1886023/
https://www.sopronmedia.hu/cikkek/mi-van-elrejtve-csontvary-egyik-kepeben
https://www.pannonfront.hu/31/02Horvath.htm
https://www.youtube.com/watch?v=QFRUoFBoGo4
https://www.youtube.com/watch?v=KT_6qONvb6M&t=7s
https://www.facebook.com/groups/720604541365463/