Írta: Köves István
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 435
Csak só meg hullámok
Csak só meg hullámok a tenger,
a homokos part meg az, ahová a fókák
lihegve kiülnek napozni egy kicsit –
én kit fogok hívni az utolsó pillanatban, majd
kinek a hangja lesz fülemnek eléggé mámorító,
kinek a kezében billeg a nagy távirányító,
Robinzonkodásra készülve a morajlásban
még megszámolhatom a hullámhabhegyeket,
az ajtó igéje meg a csikorog, mielőtt zárul.