Clotilde
Írta: Sánta Zsolt
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 470
Clotilde
A harangláb a kökörcsin
A kertben magasra nő
Megvetés és szerelmeim
Közt a melankólia bő
Hozzánk szöknek árnyaink
Melyeket csak szór az éj
A nap rajzolja s testjeik
Sötétjével aludni tér
A fény-vizek istennői
Hajai e helyen folynak
Együket: az árnyt hajszolni
Akarod: mélyét a habnak
Clotilde
(Alcools, 1913)
L'anémone et l'ancolie
ont poussé dans le jardin
où dort la mélancolie
entre l'amour et le dédain
Il y vient aussi nos ombres
que la nuit dissipera
le soleil qui les rends sombre
avec elles disparaîtra
les déités des eaux vives
laisent couler leur longs cheveux
passe il faut que tu poursuive
cette belle ombre que tu veux