Charles Bukowski: a visszavonulás
Írta: Bozóky Balázs
Közzétéve 2 hete
Megtekintések száma: 93
Charles Bukowski: a visszavonulás
ezennel kicsináltak.
úgy érzem magam, mint a német csapatok
a hótól és a kommunistáktól korbácsoltan
görnyedten sétálnak
kopott csizmákba gyömöszölt újságokkal
az én helyzetem ugyanilyen rémes.
talán még szörnyűbb.
a győzelem olyan közel volt
a győzelem ott volt.
ahogy a tükör előtt állt
fiatalabb és szebb, mint
bármelyik nő, akit valaha ismertem.
és fésülgette méteres vörös haját
amikor néztem őt.
és amikor ágyba bújt
szebb volt, mint valaha.
és a szeretkezés nagyon-nagyon jó volt.
tizenegy hónapig.
most elment.
elment, ahogy a többiek is.
ezennel végzett velem.
hosszú az út vissza
de hová?
az előttem lévő fickó
elesik.
átlépek rajta.
őt is elkapta?
the retreat
this time has finished me.
I feel like the German troops
whipped by snow and the communists
walking bent
with newspapers stuffed into
worn boots.
my plight is just as terrible.
maybe more so.
victory was so close
victory was there.
as she stood before my mirror
younger and more beautiful than
any woman I had ever known
combing yards and yards of red hair
as I watched her.
and when she came to bed
she was more beautiful than ever
and the love was very very good.
eleven months.
now she's gone
gone as they go.
this time has finished me.
it's a long road back
and back to where?
the guy ahead of me
falls.
I step over him.
did she get him too?