Canossa járás
Írta: Szabó Jolán
Közzétéve 8 hónapja
Megtekintések száma: 143
Canossa járás
Pirkad. A cigánysoron csaholnak a kutyák. A falu felől kakasok kukorékolása hallatszik.
Aranka óvatosan kibújik a paplan langymelegéből és megigazítja a takarót Józsikán. Vele alszik a négyéves kisfia, rendszerint a hátához bújva, mert fél egyedül. Kócos, fekete haja kiemeli bőre fehérségét. Csúfolja is miatta mind az öt nővére, ha a szülők nincsenek a közelben.
Az asszony csak úgy, meztéláb, nesztelenül átsuhan a szobán, nehogy a hét hétalvó bármelyike felébredjen.
Rend van a konyhában. A tizennégy éves lányának, Mercikének a feladata az esti mosogatás, az edények helyre rakása és fürdés után a konyha felmosása.
Felkapja piros rózsás köntösét és kitárja az ablakot, hogy a hűvös reggeli szél átjárja a konyhát. Nem gyújt világot, látja így is a munkáját, pontosabban a keze érzi, mit kell tennie.
Újságot terít a viaszosvászonnal borított asztalra, vizet enged két nagy tálba, egyikben a húst mossa, a másikban meg a zöldséget. Két kiló húsos karajcsontból főz egy tízliteres fazék húslevest, sok zöldséggel, tésztával, meg tejfeles krumpli főzeléket is hozzá, mert éhesek a gyerekek. Hajnika napok óta azt hajtogatja, hogy szombaton nagy kanállal esznek.
Karola asszony adja a karajcsontot, még szerdán, ha meg nem sértem, Aranka, vigye el és főzze meg a családnak. Azóta is ott van a mélyhűtőben, becsomagolva, csak éjfél körül teszi ki, hogy olvadjon fel reggelre. Óvatosan bontogatja a csomagot. Hohó, hát ezen a csonton rajt' van a szűzpecsenye is! Abból meg főz egy jó adag rizses húst. Majd megmondja Mercikének, azt tegye el estére.
Gyakran segít Karola asszonynak a konyhán is, így könnyed, gyors mozdulattal lefejti a csontról a szűzérmét és darabolja apró kockákra. Rántva lenne igazán jó, de ahhoz több tojás kellene, most meg egy sincs.
A zöldség a piacról származik, olcsón veszi, mert nem a legfrissebb, kicsit fonnyadt már, de nincs semmi baja. Arra mindig vigyáz, hogy az élelmiszerek jók legyenek, inkább gyengébb ételt főz, mintsem bajuk legyen. A ház mögötti kertben termelhetne zöldséget, de nem éri meg. Mire ehetővé nőne, rendszerint felszedik suttyomban a szomszédok.
Girbe-gurbák a sárgarépák, nehéz őket pucolni. Az asszony kezében kezesnek bizonyulnak, percek alatt ott áznak a vízben, a szálegyenes fehérrépák mellett. Az újkrumplit nem hámozza, hanem csak úgy lekaparja a vékony héját, így kiadósabb. Nem számít, hogy felaprózva is látszik a külsején a halványpiros rész. Paprika és paradicsom, meg hagyma is kell, meg zsír, a pörkölt alá, még a rizst is be kell áztatni egy újabb tálkába, had' dagadjon meg, mire rá kerül a sor.
Szerencsére liszt, tészta, só, cukor mindig van elég a háznál, mert az önkormányzat kéthavonta élelmiszer csomagot ad minden roma családnak, ahonnan a gyerekek rendszeresen járnak az iskolába. A segély, meg a családi pótlék alig hatvanezer forint, abból nem igazán lehet dőzsölni.
Az ura muzsikus lenne, kiváló prímás, ha nem törik el a karja és nem lesz merev a könyöke, még ma is a városban laknának, a kétszobás panelben. Józsi esténként a Hársfa étteremben zenélne, jó pénzt keresve, a gyerekek is jobban boldogulnának. De egy hajnali részeg autós elüti Józsit, magára hagyja, ma sem tudni, hogy ki volt. Akkor még Aranka is úriasszony, szép ruhákban jár, az ékszereit is büszkén viseli, ha a piacra megy bevásárolni.
A nagy fazékban a húsleves már feldobja a habját, leszedi gyorsan, beleteszi a fűszereket meg a sót, takarékra állítja alatta a gázégőt és nekifog a pörköltnek. A háromnegyed kilónyi húshoz sok hagyma, paprika és paradicsom kell, hogy elég legyen a családnak. Kivételesen csípősebb paprikát is tesz bele, mert az ura úgy szereti. Legyen kedvére a váratlan étel. Megérdemli. Fillérekért tanítgatja a zenei alapokra a telep gyerekeit. Igaz, egyre kevesebben igénylik, hiszen itt a fillérből van a legkevesebb. Szigorú apa a Józsi, a gyerekeiknek tanulni kell, leckét írni, verset mondani, szépen beszélni.
Kinn feljön a nap, sárgás fénye bearanyozza a konyhát.
Az asszony eltakarítja a szemetet, kiviszi a kamrába, a szemetes zsákba. Visszaérve megüti orrát az ételek illata. Most veszi észre, hogy még nem is evett. A kiló kenyér két napig kell, hogy kitartson, inkább nem is éhes.
Egyébként sem éhes, ha izgatott valamiért.
Hat óra van. Ideje készülődni.
A szobában óvatosan kinyitja a szekrény ajtaját, mégis megnyikordul. Józsi felkapja a fejét. A család fejeként egyedül birtokol egy egész heverőt. Hófehér, kékvirágos huzatú paplanját felhajtja és komótosan kiszáll az ágyból. Nesztelen léptekkel követi asszonyát, akinek kezében a vállfa, az ünnepi ruhájával, ráakasztva egy fehér vászon bugyorral.
Behúzza maga mögött az ajtót és kulcsra is zárja.
Aranka sötét szeme összeszűkül. Tudja, hogy mi következik.
A konyhából vaskarnison futó műanyag függönnyel leválasztva a fürdő helyiség. A karnisra akasztja a ruháját és férje felé fordul. Józsi pizsamája már a kövezeten. Hátát a falhoz támasztja és felhúzza a hálóingét. Lábait a férje dereka köré fonja és érzi, amint a férfi keményen belehatol. Régóta nem törődik vele Józsi, hogy az asszonynak is jó legyen, csak saját magára figyel. Ilyenkor kemény csődörnek érzi magát.
Józsika megszületésétől Aranka számára kínszenvedés minden szeretkezés. Kötelességből tűri, de nehezen viseli. Szó sincs szerelemről, még szeretetről sem. Az ura számára szexuális tárgy, mint egy guminő, akin kiélheti a vágyát, minden bevezetés és levezetés nélkül, akit megcsókolni, megcirógatni sem kell, mert úgysem érzi.
Összeszorítja a fogát Aranka, csak pár perc, és vége, bírd ki. És kibírja. Sok századszor is.
Józsi zihálva felkapja a pizsamáját és kirohan az udvarra.
Aranka megy tisztálkodni. Most először megfürdik, csak utána mos fogat. Mielőbb tiszta akar lenni. Minden értelemben.
Hat gyerek után is kívánatos, selymes a bőre, szappantól illatos.
A baleset után több műtéttel próbálják a férfi karját rendbe tenni. Sok pénz megy el az orvosokra. Végül adósságba is keverednek, de nem tudják megadni. A városi lakást eladják, leköltöznek ide, a cigánysorra, visszafizetik az adósságot és nem marad semmijük. Józsi nem tud hegedülni, egyre lejjebb kerülnek.
A falu állatorvosának a felesége bejárónőt keres és Aranka jelentkezik a sápadt, lapos, szőke asszonynál, aki fel is fogadja. Egy hét alatt megtapasztalja, hogy a hatalmas házban rend lesz és tisztaság, semmi sem tűnik el. Háztartásbeli, gyermektelen doktornék életét kezdi élni, és míg a férje éjjel-nappal dolgozik, zsákszámra hordva haza a pénzt, addig ő kocsival furikázik a megyeszékhelyre, soppingolni, fodrászhoz, kozmetikushoz, színházba.
A doktor szeme megakad a dolgos, kívánatos bejárónőn és egyik délután korán hazamegy, hogy beszélgessen Arankával. Hiába célozgat az asszony szépségére, hiába teszi neki a szépet, az asszony arca elsötétül a pirosságtól és a haragtól.
Két hét múlva újra próbálkozik. Addigra Aranka fantáziájában a szemüveges, selymes kezű, magas doktor piedesztálra kerül. Tetszik az asszonynak, hogy felfigyel rá egy doktor, meg a kíváncsiság is hajtja, mert a férjén kívül férfi még nem is érintette.
Éppen ablakot pucol, alacsony, szobalétrán állva. Karcsú, hajladozó alakja felkorbácsolja a doktor vérét. Elkezdi simogatni az asszony bokáját, s halad egyre feljebb, egészen az öléig. Aranka nem emlékszik, hogyan kerül le a létráról. A doktor erős kezét érzi, amint vetkőzteti, gyengéden, de határozottan, miközben csókolja, ahol csak éri. Mire a franciaágyba kerülnek, a két meztelen test már szerelemre éhes, a doktor mégis tovább szítja a tüzet, mígnem az asszony fennhangon nem kéri, hogy gyere, gyere már. Óvatosan hatol belé, lassan mozogva, figyelve az asszonyra, majd fokozatosan gyorsít a mozgásán, hogy egyszerre repüljenek el. Közben becézi, mit a férje soha nem tesz és Aranka elolvad a karjaiban.
Bayer doktor ismeri Aranka családi körülményeit, ezért igyekszik szeretőjét anyagilag is segíteni a felesége tudta nélkül.
A doktor apanázsából telik Józsi műtétjére, a gyerekeknek egy-egy új ruhára, abból vezetik be a vizet a konyhába, felszerelnek egy bojlert is, de a csatornára már nem futja. Továbbra is a nagy lavórban fürdenek, és a vizet kihordják az udvarra.
Tíz hónap múlva Aranka terhes lesz. Nem tudja, ki a gyermeke apja és mire szóba hozhatná a doktornál a dilemmáját, az orvos feleségestül eltűnik. Férje szerint gyereket elvetetni nem lehet, így megszületik Józsika, hófehér bőrrel, hollófekete hajjal.
Nincs botrány. Józsi tisztán látja a helyzetet, hogy a felesége honnan teremtette elő a pénzt a műtétre. Egyszerűen csak átköltözik a heverőre, magányos éjszakákra száműzve feleségét.
Amikor a cigánytelep asszonyai szájukra veszik Arankát, megvédi asszonyát. A főkolompos pletykafészeknek megmutatja a családi anyakönyveket, mely szerint felesége nagyapja magyar ember volt, és az unokák hasonlíthatnak a nagyszülőkre, éppen ez van Józsika esetében is. Hiszen egyetlen fiú, az öt lány után. Csillapul a szóbeszéd, így már nem is érdekes a dolog, inkább azzal foglalkoznak, hogy a nagyszájú Mikosné tizennyolc éves fiát lecsukták lopásért.
Aranka csinosan felöltözik, harmincévesen, hat gyerek után is kívánatos asszony. Ma különösen jól kell kinéznie.
A vászonzsákból előveszi a ridikült, melyben a személyi okmányai vannak, meg fényképek a gyerekekről. Mercike fodrász akar lenni, most nyolcadikos. Ha nem fizet le egy mesterfodrászt, hogy vegye fel a kislányt tanulónak, akkor nincs esélye a tanulásra. Ancsika hetedikes, szépen rajzol és fest, szakkörre kellene járnia, de nincs rá pénz, hogy bejárjon a városba, pedig csak ezer forint lenne havonta. Julcsika ötödikes, ideje lenne venni neki egy új ruhát, mert mindig a nővérei kinőtt gönceiben jár. Az elsős elemista iker lányokat orvoshoz kellene vinni, nehezen megy nekik a tanulás. És itt van Józsika, az egyetlen fiúgyerek, akit bizony nem lehet a nővérei kinőtt ruháiban járatni.
A televízió híradójában szerepel Bayer doktor, aki egy budapesti orvos konferenciát vezet. Aranka úgy dönt, ideje megmondani a doktornak, hogy adjon pénzt a fia nevelésére.
Nincs pénze az utazásra, de Karola asszony segítségére lesz, elviszi Budapestre, a konferencia színhelyére, hogy beszélhessen Bayerrel. Úgyis vásárolgatni akar az unokáinak, amely egész napot igénybe vesz, ez alatt lesz Arankának ideje kivárni a konferencia közbeni szünetet.
Ø Hanem, jól kihasznál téged az öregasszony!
Összerezzen férje hangjára, aki már percek óta figyeli a készülődését.
Ø Ha nem tudnám, hogy Karola asszonnyal mégy, azt gondolnám, hogy a szeretőddel találkozol, annyira kicsípted magad!
Ø Jaj, Józsi, honnan veszed ezt a butaságot?
Ø Hagyjuk, eredj, ha akarsz, mert ha felébrednek a gyerekek, nem indulsz el egyhamar. Láttam a benzinkútnál az öregasszony kocsiját, éppen azt mossa a Vona gyerek. Ha kilépsz, öt perc alatt odaérsz, nem kell bemenned a faluba.
Aranka bólint.
Ø Jó illata van az ételeknek. Látom, megint adott kaját az öregasszony. Jól tette, van itt éhes száj elég. Eredj asszony, ne várakoztasd. Majd én befejezem a főzést.
Az asszony szó nélkül kifordul a konyhából.
Szaporázza lépteit, valóban jobb lenne, ha a benzinkútnál érné Karola asszonyt. Közelebb van, mintha be kellene menni a falu főterére, ráadásul azonnal indulhatnának. Legalább kétórás az út.
Lám, Józsi ellenőrzi, hogy igazat mond-e, azért nézte meg a benzinkút környékét, kora reggel, pizsamában, a kertek alól. Persze, minden roma férfi féltékeny a feleségére, akkor is, ha nem ad rá okot. Benne nem bízik feltétel nélkül a férje, hiszen Józsika minden nap emlékezteti a félrelépésére.
Nem, nem ezen kell gondolkodni, hanem azon, hogy Bayer doktornak mit mondjon, sikerrel jár vagy kudarccal, ha az előbbi lesz az eredmény, akkor hogyan magyarázza meg az urának a hirtelen jött pénz eredetét. Belefájdul a feje a sok gondolkodásba.
Karola asszonnyal megtárgyalva a dolgot, olyan egyszerűnek látszik, hogy az apa gyerektartást fizet a fia után. Csakhogy Józsikának az apja hivatalosan a hites ura. Öt éve és hat hónapja tudnia kellene Bayer doktornak, hogy gyereke lesz. Öt éve pedig azt is, hogy fia van. De nem tudja és olyan nehéz lesz megmondani neki.
Szeretkezéseik emléke fel-felbukkan, emlékszik rá a teste, vágyódik is utána, hiába itt az ész, nem tudja visszafojtani, még az ura lélektelen dugásai sem őrlik fel a doktor gyengédségének nyomait. Tulajdonképpen nem érdemli meg a doktor, hogy felborítsa az életét, de nem tehet mást, hat gyerek gondja nehezedik a vállára.
Józsi szakmája kőműves, ahhoz kellene az egészséges két kéz, ugyanúgy, ahogyan a zenéléshez is. Nyolc általános és a szakmunkásképző nem ad annyit, amennyi a legkisebb nem fizikai munkához kell. A munkanélküli központ mindenkinek ajánl továbbképzést, de Józsi esetében tanácstalanok. Előfordul, hogy a központban az új előadó megsérti az urát azzal, hogy bezzeg gyereket tud csinálni, mást meg nem is akar. Ha nem fogják le, megüti a fruskát, pedig Józsi igazán békés ember.
Aranka régóta kacérkodik a gondolattal, hogy elmegy dolgozni, és Józsi ellátja a gyerekeket továbbra is, úgy, ahogyan most teszi, amikor naponta hat órát Karola asszonynál tölt. Fizikai munkát ajánló cég nincs a közelben. Mihez is értene, a maga nyolc osztályával, szakképzettség nélkül? Tizenhat évesen férjhez megy, s attól kezdve az egész élete a gyerekek, az ura és a háztartás körül forog. Valamikor szépen énekel, még a nevelő apja is tanítgatja, meg varrogat is, ruhát is, meg hímzést is. Elnehezül a keze a rengeteg fizikai munkától, ha jól belegondol, közel tíz éve abból élnek, amit keres, meg az állami pénzből. Dalolni meg nincs kedve. Nincs miért
Elmenni a cigánytelepről, taníttatni a gyerekeit, az volna jó.
Elmenni elmehetnek, az ország másik végére, ahol gazdagabbak az emberek, akkor is cigányok maradnak, akkor is cigánytelepen laknak, akkor sem lesz munka. Csak a gödör, amelyből nem lehet kimászni, legfeljebb kapargatni a szélét, hátha sikerül találni valakit, aki kihúzza belőle. De lassan a mesében sincsenek már önzetlen angyalok, ahogyan az életben is csak a pénz dominál.
Ø Jó reggelt, Aranka! Látom, nagyon elgondolkodott.
Ø Jó reggelt, Karola asszony!
Ø No, üljön csak be a kocsiba, fizetek és indulhatunk.
A benzinkutas leselkedik az üvegkalickájából. Csinos asszony ez az Aranka. Még sohasem látta nemzetiségi ruhában. Olyan szívet melengető látvány. Hallja, milyen sokat dolgozik. Kár érte.
Ø Ne bámuld, Dénes, azt a fiatalasszonyt, még kiesik a szemed! Egyes kútnál tankoltam, a Vona gyerek lemosta a kocsimat, mit fizetek?
Ø Miért ilyen csípős nyelvű vagy ma reggel, Karola?
Ø Mindig az vagyok.
Ø Még emlékszem arra az időkre, amikor mosolyogsz, jó a kedved és szeretni való vagy. Most meg egy házsártos…
Ø Ne mondd tovább, Dénes, én sem hányom a szemedre, mennyire dús a hajad tizennyolc évesen és kezed sem enyves, nem úgy, mint most.
Találva érzi magát a kutas. Középiskolai osztálytársakként Karolának is csapja a szelet, reménytelenül, álmodozva. Férfi létére nem hagyhatja szó nélkül a sértést. Bár ő kezdi a kötekedést, de ezt rövid néhány másodperc alatt el is felejti.
Ø Ha engem választasz negyven évvel ezelőtt, most nem lennél keserű özvegyasszony. Lehetne egy benzinkút hálózatunk és élnénk, mint Marci Hevesen.
Ø Tudod, az ember nem változik. Ma sem mennék hozzád, akkor sem, ha egyedül lennél a világon. Minden jót. Tartsd meg a visszajárót.
Rosszul kezdődik a nap. Felbosszantja Dénes, ráadásul Aranka ünnepi cigány népviseletben feszít. Jobb, ha egy ideig meg sem szólal. Kivárja, míg elszáll a mérge, úgy, ahogyan a lehúzott kocsi ablakán át, a huzat kiviszi a vékony, gyenge női cigarettájának füstjét. Tudja, hogy Arankát zavarja a dohányzás, de nem érdekli. Füstölöghet a házigazda jogán.
Oka is akad rá, számtalan, ám csak a két gyerekével kapcsolatban felsorolhatna minimum vagy tízet is. Húsz éve özvegy, azóta egyedül neveli mindkét fiát, állatorvos, jogász lesz belőlük. A menyek orruknál fogva vezetik a fiúkat, akkor mehet hozzájuk, ha előre bejelentkezik. Bezzeg, ha szívesség kell vagy pénz, esetleg éppen mindkettő, akkor ők jönnek családostól. Csak úgy beállítanak. Az sem számít, ha Karolát beteghez hívják. Jól elvannak a hatalmas házban, és Arankával lakomákat főzetnek maguknak. Eleinte tartanak a cigányasszonytól. Legszívesebben kiutálnák. Karola nem türtőzteti magát, egyszerűen közli a menyekkel, hogy ide nem kötelező jönni. Jobb, ha tudják, hogy neki a jobb keze Aranka. Nélküle szaladna a ház. Reggel nyolctól rendel délután egyig, utána meg négytől ügyeletes éjfélig. Mikor lenne ideje mosni, főzni, takarítani, ha aludni is szeretne, és a szakirodalommal sem akar lemaradni. A fiúk vörös arccal hallgatnak.
Ø A következő intézménynél megállok. Ideje reggelizni, meginni egy kávét. Nyugodtan elszívni egy cigarettát. Igaz, azt mindig nyugodtan szívom. Fogadjunk, hogy nem reggelizett? Korán kelt, feltette az ebédet és elindult, mielőtt a gyerekek felébredtek volna. Igaz? Ismerem magát, mint a tenyeremet.
Aranka számára nem jelent meglepetést Karola asszony bejelentése. A doktornő szótárában az intézmény az összefoglaló neve az összes létező vendéglátó ipari egységnek, a talponállótól a bárig. Azt is sejti, hogy a reggeli csak az alibi ahhoz, hogy valamit elmondjon neki.
Az éjjel-nappal nyitva tartó étterem előtt egy kocsi árválkodik. Karola befizet két főre, a svédasztalos reggelire, és jóízűen degeszre eszik magukat. Int a pincérnek, hozhatja a kapucsínókat.
Ø Nézze Aranka, én átvertem magát. Ideje őszintén elmondanom, mi történt. Gyuri fiam Bayer doktornál gyakornokoskodik, amikor véletlenül elkottyantom a lódoktor kollégámnak, hogy maga valószínűleg terhes. Legalább is arra gyanakszom, amikor behozza a legkisebb lányát a rendelőmbe, fülfájás miatt. Jobb lesz, ha gondoskodik új házvezető nőről. Akkor még sejtelmem sincs, hogy maga a doktor szeretője. Egy héten belül felkerekedik Bayer és elmegy a faluból. Búcsúzáskor a fülembe súgja, hogy köszöni a figyelmeztetést. A lelkiismeret furdalásom miatt alkalmazom magát. Jobb, ha tudja, mielőtt találkozik Bayerrel. Ne ráncolja nekem a szemöldökét, mert az öregíti. Most pedig megteszek mindent, hogy elérje célját. Először is, ebben a ruhában nem mehet oda. Gyerünk, mert kevés az időnk.
Karola asszony bejelentésére szinte katatón állapotba kerül Aranka. Mintha húsz évet öregedne, arca gyűrött lesz, mozdulata tétova, csoszog, akárha menni csak fájdalmak árán tudna. Szétfoszlott álmait kihúzza a lég a doktornő cigarettájának füstjével együtt.
A fővárosban Karola leparkol a bevásárlóközpontban és végig vonszolja alkalmazottját az üzletekben. Fehérneműket, ruhákat, cipőket vásárol, majd felpakolva beesnek egy szépségszalonba. Kozmetika, manikűr, pedikűr, fodrász szakaszok elvesznek két és fél órát az idejükből.
Ø Most pedig felugrunk a barátnőmhöz, és átöltözünk, úgy megyünk a konferenciára.
Fél kettőkor Aranka félénken megáll a talpig erő előszoba tükör előtt. A hallból kihallatszik Karola és a barátnője vidám nevetése.
Tágra nyílt szemmel csodálja a tükörből visszanéző szolárium barna fiatalasszonyt, akinek rózsaszín árnyalatú sminkje kiemeli nagy barna szemeit, akinek kellemesen telt alakjára felhívja a figyelmet a rafináltan szabott, kétrészes fehér ruha, s akinek félhosszúra vágott, fénylő fekete haja egyenes, mint a lénia.
Ø Jézus, segíts, ez nem én vagyok…
Ø De, higgye el, maga az, Aranka. Jöjjön be, kérem, igya meg a kávéját, mielőtt kihűlne, mert tíz percen belül indulnunk kell.
Karola szinte vihog, amikor Aranka beszáll a kocsiba.
Pygmalion nem élvezett ekkora csodát!
A doktornő fia konferencia meghívóján vízzel kissé elmossa a keresztnevet. Simán beengedik a két elegáns hölgyet az étterembe. Azonnal a pillantások kereszttüzébe kerülnek. Rajtuk kívül három, szigorúan zárt, sötét kosztümbe öltözött hölgy képviseli a szebbik nemet.
Mint cápák a prédájuk körül, úgy keringenek körülöttük a férfiak. Pár perc múlva feltűnik Bayer doktor, aki egyenesen Karolához tart, szívélyesen üdvözli és barátilag átöleli.
Ø Kedves majdnem kollégám, bemutatnál, kérlek, bájos kolléganődnek?
Ø Hát nem ismered fel a hölgyet? Pedig nálatok is alkalmazásban állt, míg kollégák voltunk.
Ø Aranka? Nem létezik…
Ø Fel a fejjel, nagyobb hírünk is van. Eláruljuk, ha velünk ebédelsz.
A férfi majdnem kiböki, hogy ő az első, aki meglátja a cigányasszonyban a szép nőt. Végül meggondolja magát és egy félreeső asztalhoz vezeti a hölgyeket. Ennek két előnye van, innen könnyű észrevétlenül kimenni, s a többi résztvevőt is szemmel lehet tartani.
Az ebéd inkább tetszetős, mintsem tápláló. Aranka csak csipeget. A két orvos fesztelenül cseveg. A desszert dobostorta, Aranka kedvence.
Ø Tudod, tanult kollégám, Aranka szeretné megmutatni neked a fiad fényképét. Öt éves kis vasgyúró. Hasonlít rád, meglásd!
Bayer doktor arca pirosodik. Erre nem számított. Csapdába esik, mint egy buta róka.
Ø Gondolom, nem esik nehezedre támogatni a neveltetését. Egyelőre elég lesz, ha az elmúlt öt évre átutalsz a számlámra hatszázezret. Tudod, Arankának nincs bankszámlája. Majd én átadom neki. A többit majd megbeszéljük. Ha nem haragszol, most mennünk kell. Tartsd meg a fiad fényképét. Nem kell viszonoznod! Ő nem tud a létezésedről. És ez a legjobb megoldás mindkettőtöknek. Üdvözlöm Renit. Lehet, hogy a jövő héten felhívom. Ha lesz időm. Ne marasztalj bennünket, sietünk. A kávét már nem várjuk meg.
Délután ötkor megállnak a doktornő házánál.
Ø Ne szálljon ki, Aranka, majd kinyitom a kaput és beállok a garázsba. Onnan felmegyünk a lakásba és átöltözhet. Ha kicsit bevizezi a haját, ismét hullámos lesz. Megszárad, mire hazasétál. Fogja azt a sárga táskát. Vettem a férjének és a gyerekeknek néhány apróságot. Ja, igen. Hétfőn hozza magával az iratait. Addigra biztosan megérkezik a pénze és áttesszük a maga nevére a takarékba.
Karola zárja a garázs ajtaját. Somolyog az orra alatt. A falu határában Józsi kémleli az országutat. Biztosan nem marad észrevétlen az érkezésük.
Aranka, cigány népviseletben, kezében a sárga táskával, egyre távolodik.
Karola asszony fáradtan legyint egyet.
Illékony ez a győzelem.