A vers előtt
Írta: Csák Gyöngyi
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 255
A vers előtt
A vers előtt
feszültséggel
teli órák almán
rázott a hideg,
a vers előtt
dobogtak bennem
vad lovak,
végtagjaimban
hangyák masíroztak,
villámlott dörgött agyamban
lelkemig áztam, pedig csak
valami ködszerű esett.
A vers előtt
izgalmas szerelmi
kalandhoz hasonló
provokált, meggyőző
erejét bevetve,
így lehet elindulni
valami sehovába és
szárny nélkül repülni
végtelen tengerek felett.
A vers előtt
voltam-e vagy
csak közben
tágult az éter
talán a kényszer
hozta a vad
dobogó lovakat,
hozta a csontokat
zsibbasztó hangyabolyt,
meg a szárny nélküli repülés
bátorságát a tengerek felett?
***
A vers közben
senkit sem láttam,
bár a mindenség
ólálkodott végig köröttem.
***
A vers után
sincs nyugtom,
olyan lehetek,mint
szeretkezés után
a test és a lélek:
fáradtan üres.