Írta: Ötvös Németh Edit
Közzétéve 1 hónapja
Megtekintések száma: 250
Szabadság vége
Ez is elmúlik mint minden más
a padláson porosodnak aztán
kihűlt burkok sorban madzagra
akasztva lengenek ha beszökik
a szél és meghimbálja őket picit.
Egyre kisebbek lesznek ahogy
múlik az idő megaszalja mind
zörög rezeg az összes emlék
ami valaha friss volt nedvdús
szinte csöpögős lépes méz.
Először barna színt kapnak
majd beszürkül körülöttük
még a levegő is és marad
a fátyol-laza pókháló
vékony szövete koszszagú.