A Rózsabors Műhely vasi dallamai

Írta: Pődör György


Közzétéve 10 hónapja

Megtekintések száma: 347



A RÓZSABORS MŰHELY VASI DALLAMAI

Aki nem vasi, ráadásul nem járatos a napi zenei eseményekben, az bizonyára csodálkozva kapja fel a fejét a név hallatán. Mi is a rózsabors, ráadásul műhely, mit takarhat az elnevezés? Nem csigázom az érdeklődést a név irányában, inkább elárulok egy számomra, számunkra kedves információt. Vasban van egy kedves együttes, amelyik elkötelezte magát szép versek tolmácsolására, nem is akárhogyan! Elsősorban kortárs költők verseit zenésítik meg és adják elő. Higgyék el, nem is akármilyen színvonalon! Elkötelezettségük a vers és a zene iránt náluk nem volt új keletű, nem véletlen tehát, hogy a kezdetek felől faggatom az együttes két tagját, Nagy Krisztinát (ének) és Dala Józsefet ( gitár).

Miből fakad ez a fantasztikus elkötelezettségetek a versek és a zene iránt? Bizonyára van ennek előtörténete!


A válasz egyszerű, mindketten olyan gyerekkori motivációkat, élményeket kaptunk, melyek a versek világába kalauzoltak el bennünket. Kriszta a gyöngyösfalusi Dr. Tolnay Sándor Általános Iskolába majd a szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnáziumba tanult tovább. Mindkét iskolában remek pedagógusok (Virág Zsuzsa, Szilágyi Istvánné magyar tanárok) tanították a magyar irodalmat.
Számomra a nagymamám énekei, a sárvári könyvtári órák, napok jelentettek életre szóló inspirációkat. Mindketten szeretünk alkotni, újat létrehozni, zenélni, erre a versek világa kiváló inspirációs közeg.

 

Nemesbőd
2023. január 25.
A Magyar kultúra napja Nemesbődön
Nagy Kriszta és Dala József

Kezdetektől ismerjük egymás tevékenységét, munkáját, a vasi alkotókhoz fűződő töretlen elkötelezettségeteket, de áruljátok el, Ti hogyan találtatok egymásra?

 

2008-ban Tanai Erzsébet népdalénekes férje, Németh Tamás zenész hívására mindketten tagjai lettünk egy népdalok feldolgozását muzsikáló szombathelyi zenekarnak. A próbák helyszínéül a szombathelyi Herényiek Háza szolgált. Józsi gitárosként érkezett a zenekarba, én énekesként, akkor találkoztunk először.

Kezdetekben a zene szeretete, az alkotás öröme kötött bennünket össze, majd szép lassan érlelődött az érzelmi szál. Így nemcsak a zenében, hanem a mindennapokban is egy párt alkotunk.

 

A teljes együttes

Herényiek Háza - Szombathely
Egy zenekari próba után
Magyar Marcell (ütős),  Dala József (gitár)Papp Róbert (basszus), Nagy Kriszta (ének)

 

Mikor alakul meg a Műhely, és miért éppen Rózsabors lett a neve?

 

2016 januárjában határoztuk el, hogy életre hívjuk a Rózsabors Zenekart, mely 2017 szeptemberétől Rózsabors Műhely névvel működik tovább.

Magyar nyelvű dalaink szövegét kortárs és klasszikus költők verseiből merítjük. Minden általunk megzenésített vers önálló zenei világ. A verseken keresztül mondjuk el azt, hogy látjuk, mit gondolunk, és miként érezzük magunkat a világban.

Miért éppen Rózsabors? Hisz az egy fűszer! Sokat törpültünk azon, mi lenne a legmegfelelőbb név, egy olyan csapatnak, akik verseket zenésítenek meg. Számos név felmerült, aztán egy nyári délután rózsaborssal fűszerezett paradicsomsalátát kapott Józsi az egyik ismerősétől. A rózsaborssal ízesített saláta ízlett, a fűszer neve megtetszett. Rögtön elkezdtünk filozófiákat gyártani a név mögé. A kezdetekben duóban (Kriszta - ének, Józsi - gitár) zenéltünk, így adta magát az elnevezés: a rózsa, mint virágszál /énekes :)/ a bors pedig, mint az erő képviselője /(gitáros :)/. Aztán kibővült a csapat, rátaláltunk Robira, a basszusgitárosunkra és Marcira, az ütőhangszeresünkre. A név maradt, a magyarázat kicsit más lett. Rózsabors, a verszene fűszere. Valahogy így.

 

 

Kedves Krisztina! Csodálatos és egyedi a hangod, gyakran volt lehetőségem hallani zenei tolmácsolásban az általam is ismert verseket. Mióta énekelsz? Beavatnál titkaidba?

 

A népzene és az irodalom kamasz korom óta jelen van az életemben. Meg kell említenem a pedagógusokat, akik ovis koromtól a gimnázium végéig jelen voltak az életemben: Gulner Lászlóné Erika néni, Balikó Jánosné, Horváth Imre.

Népdalénekes tanítványként már általános iskolás koromban megismerhettem, a Gencsapátiban működő Vasi Népdalstúdió népzenei műhelyében a Kárpát-medence egyedi népzenei kultúrájának világát, ami egy egész életre szóló elköteleződést adott számomra. A műhely vezetője a mai napig Tanai Erzsébet népdalénekes a Népművészet Ifjú mestere címmel elismert népdalénekes, aki a tanítómesterem volt, nagyon sokat köszönhetek neki.

Később a főiskolai éveim alatt, magyar irodalom és nyelvtan tanári szakon a magyar költészet gazdagsága varázsolt el. A versek és a népdalok velünk élnek, a mindennapjaink részei. A napjainkban vagy pár száz évvel ezelőtt papírra vetett költői gondolatok, versek kapaszkodót jelentenek egy-egy élethelyzetünkben, akár örömünkben, akár bánatunkban, segítenek élni. Mint a népdalok, úgy a klasszikus költők és a kortárs költők verseinek szövegei is örökérvényű üzeneteket hordoznak számunkra.

A Széchenyi István Egyetemen végeztem okleveles kulturális menedzserként. Ahogy a hivatásomban, úgy a művészi pályán is érteket kívánok teremteni és átadni a körülöttem élő szűkebb-tágabb embereknek, közösségeknek. 

 

 

 

 

 

Kedves Jóska! Nem csak remekül gitározol, de a verseket is Te zenésíted meg.

Mióta foglalkozol zeneszerzéssel?

14 éves korom óta foglalkozok a zeneszerzéssel, ekkor kaptam kezembe életem első gitárját, azon magamtól próbáltam dallamokat kitalálni. Zeneiskolába nem jártam soha, autodidakta módon sajátítottam el a hangszer ismeretének alapjait gitáros füzetekből, kottákból, barátoktól. Nagyon sok zenét hallgattam. Majd sárvári barátaimmal összeverődve zenélgettünk, mindenféle stílusú zenét játszottunk.

 

 

Tudom, hogy a Műhelynek több tagja is van. Bemutatnátok Őket?

Lépjünk vissza kicsit az időben. 2016-ban, amikor az első verses anyagot készítettük Tóthárpád Ferenc Dőzsöl az égen a hold című estéli énekeket tartalmazó verseskötetéhez, több zenészt is bevontunk az alkotás és később a szereplések, fellépések folyamatába. A zenekar ütőhangszerese Magyar Marcell, aki a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán klasszikus ütőhangszeres előadóművészként végzett és most is ott tanul, klasszikus ütőhangszerművésznek.

Basszusgitáron játszik Papp Róbert, aki szintén népzenei múlttal bír, meghatározó tagja a Gencsapátiban működő Zsivány zenekarnak. Marci távolléte és egyéb körülmények okán jelenleg duó felállásban zenélünk, de a távoli tervek között szerepel, hogy ismét életre hívjuk a négyes zenekari formációt.

 

 

 

Beszéljünk a helyi és az országos ismertségetekről. Hol léptek fel, milyen közönségek előtt?

Azt gondoljuk, hogy országos ismertséggel nem rendelkezünk. A fellépéseink helyszíne elsősorban szűkebb hazánk, Vas vármegye települései. Többféle eseményen megfordultunk már, író-olvasó találkozókon, könyvtári, múzeumi rendezvényeken, közösségi színterek programjain, közreműködtünk színházi elődásban, kertkoncerten, mindezt felsorolni is nehéz. Emellett önálló eseményeket is létrehoztunk, versfesztivál Bozsokon, lakáskoncertek Szombathelyen.

Bárhová örömmel megyünk, ahol szívesen látnak bennünket és ahol úgy gondolják, hogy van helye, szerepe a versdaloknak, a verszenének. Nyáron lehetőségünk lesz bemutatkozni a Művészetek Völgyében is, Kapolcson, ahová a Szerelmes Petőfi című koncertünket visszük el. Július 30-án vasárnap 16.30-tól láthat bennünket a közönség a kapolcsi Filmio Pajta Mozgó elnevezésű helyszínen.

 

 

Kedves témátok a gyermekvers. Mennyire befogadó közönség az Ő világuk? Meséljetek néhány kedves történetet velük kapcsolatban!

Minden műsorra százszázalékos erőbedobással készülünk. Ha gyerek műsorról van szó, még inkább törekszünk az értékek átadására, az igényességre és a gyerekek minél interaktívabb megszólítására, bevonására, közös énekléssel, vidámsággal, hangszer ismertetővel, játékokkal. A gyerekek hálás közeg. A legutóbbi élményünk a 2023-as lukácsházi gyereknapon volt, mikor az egyik dalunkat három virgonc, talán első osztályos kisfiú végig tombolta, ugrálta. Majd a műsor befejeztével sem lanyhult az érdeklődésük, beszélgettünk. Ezek az igazi erőt adó élmények és pillanatok, amiért érdemes zenélni.

 


Berzsenyi Dániel Könyvtár - Szombathely

2022. november 26.
Gazdag Erzsi 110 - Az utolsó szó jogán (premier koncert)
Nagy Kriszta és Dala József

 

A Magyar Írószövetség, a Magyar Napló Kiadó és az MTVA a Magyar Költészet Napja alkalmából megrendezett Versmaraton kísérő programjaként pályázatot hirdetett kortárs versek megzenésítésére. A pályázatra a szombathelyi Rózsabors Műhely is elküldte anyagát. Egyedüli vasi zenekarként bekerültek a HangHordozók 2019-es közönség szavazásába, két másik előadó mellett. Milyen sikernek könyveltétek ezt el, s milyen töltést adott munkátokhoz?

Számunkra a közönség, a hallgatóság visszajelzése az, ami a legtöbb energiát, inspirációt adja, egy-egy mosoly, tapsvihar vagy éppen elérzékenyülés.

De természetesen nagyon örülünk annak, amikor a szakma is elismeri, amit csinálunk. A Hanghordozók verseny közönség szavazásába kerültünk be 2019-ben. A Bonyár Juditből (NeoFolk), Csík Jánosból (Csík zenekar), Eredics Gáborból (népzenész), Likó Marcellből (Vad Fruttik) és Váczi Eszterből (Váczi Eszter Quartet) álló zsűri értékesnek találta a produkciónkat. A közönség aztán egy másik előadót jutatott tovább a döntőbe.

 
Berzsenyi Dániel Könyvtár - Szombathely
2022. november 26.
Gazdag Erzsi 110 - Az utolsó szó jogán (premier koncert)

 

A Versünnep közönségdíjasaként milyen célokat tűztetek magatok elé, amelyek majd meghatározzák munkáitokat?

A Versünnep Alapítvány minden évben meghirdeti a Versünnep Fesztivált három kategóriában: nem hivatásos egyéni előadók számára, professzionális (hivatásos) előadók számára és iskolák, civil szervezetek számára. A 2020. évi Versünnepet a Nemzeti Összetartozás Évének jegyében hirdették meg. A három kategóriában közel 100 produkció versenyzett. A teljes zenekar a professzionális kategóriában indult a versenyen. Rendkívül örültünk annak, hogy ott lehettünk a Kárpát-medencei verseny döntőjében és egyetlen résztvevőként a Nyugat-Dunántúlról felléphettünk a Nemzeti Színház Gobbi Hilda színpadán Vas megyét képviselve. Hatalmas megtiszteltetés és elismerés volt számukra, hogy a közönség bennünket talált a legkedvesebb produkciónak. A Közönségdíj Giczy Kristóf grafikusművész „Navigare necesse est” magyarul Hajózni kell című alkotása volt.

Hitvallásunk, hogy a gyerekeknek, a családoknak és a felnőtteknek igényes zenét alkossunk, szem előtt tartva azt is, hogy mire a bennünket hallgató generáció felnő, művészeti alkotásokra nyitott, zeneszerető közönség váljon belőlük.

El kell mondanunk, hogy folyamatosan „versenyt futunk az idővel” és saját teljesítő képességünk határaival. Egyikünk sem a zenélésből él. A kőszegi Királyvölgyi „birtokunk” bokros teendői mellett próbáljuk beilleszteni a művészeti tevékenységet a mindennapjainkba. Nagyon sok ötletünk, célunk, elképzelésünk van, amit szeretnénk megvalósítani.

 

 

Kedves Szemléző Olvasó! Elnézést a tegező stílusért, de az együttes tagjai megsértődnének, ha itt a cikkben átváltanék magázódásba. Talán nem is válaszolnának annyira őszintén, mit amilyen baráti kapcsolatban vagyok velük. Csodálom kitartásukat, elkötelezettségüket a versek iránt, és legfőképpen azt a rutint és tudást, ahogyan zenei életre keltik a verseket. Hívják meg Őket, hallgassák zenéjüket, s rájönnek Önök is micsoda kincs tevékenységük a mai, egyre szürkévé váló világunkban.

 

Pődör György