Tarr tengere

Írta: Fábián József

---

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 278

---

---

Tarr tengere
(Tarr Béláé)

Tar tengere támadt rám az este,
a szabadság, egy másik világ;
egy percre hittem, nincs minden elveszve,
nem csak síron nőhet még virág.

Éda képe nézett rám a falról:
kínlódó fa, vonagló rügyek.
Reflektor fény világított balról,
mozdultam, hogy árnyékban legyek.

A kép mögött hullámzott a tenger:
a végtelenre nyitott ablakot.
Pillanatra hittem, a sors nem ver,
nem átkoz, hogy most is itt vagyok,
élhetek még, akár, mint az ember,
aki tudja, lesznek holnapok.