Rainer Maria Rilke: [Feledj, feledj, és most csak azt éljük …]
Írta: Tauber Ferenc
Közzétéve 1 hete
Megtekintések száma: 69
Rainer Maria Rilke: [Feledj, feledj, és most csak azt éljük …]
Feledj, feledj, és most csak azt éljük
így át, ahogy a csillagok a tisztult
éji égbe lépnek, és a Hold simult,
kerteken túlra. Már rég ráeszméltünk,
hogy tükrös a sötétség; s jön létre
a fény, a fehér árnyék a sötét
csillogásán. Itt most már ez a tét:
lépjünk át a túloldali létbe,
s hold jut nékünk -
Párizs, 1909 kora nyarán
Rainer Maria Rilke: [Vergiß, vergiß, und laß uns jetzt nur dies…]
Vergiß, vergiß, und laß uns jetzt nur dies
erleben, wie die Sterne durch geklärten
Nachthimmel dringen, wie der Mond die Gärten
voll übersteigt. Wir fühlten längst schon, wies
spiegelnder wird im Dunkeln; wie ein Schein
entsteht, ein weißer Schatten in dem Glanz
der Dunkelheit. Nun aber laß uns ganz
hinübertreten in die Welt hinein
die monden ist -
Paris, Frühsommer 1909
(Megjelent a Magyarul Bábelben irodalmi oldalon.)