Írta: Szilasi Katalin
Közzétéve 4 napja
Megtekintések száma: 12
"Mert elhagyatnak akkor..."
akkor már csak
a magzatpóz marad
felhúzott térdekre
görnyedő magány
körbezárt egymagad
az áttetsző derengésben
meg néhány rád tapadt
folt-foszlány talán
a teremtés előtti időkből
s te hurcolod fényben homályban
ragacsos nyákban
míg véd és fogva tart
a rovátkolt anyag.