Gyilkos

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 304

Gyilkos

Miénk e földi lény, miénk! A tenger
Zúg, és dobál a vihar, míg felül
Verik szét a vén fák lombját, s belül
Hiába zubog vér. Kértem, ne engedd

A fákat bántani! Nem lehet egyszer!
A gyilkos madár szemednek repül -
Távod ha mégsem közel, nem becsül,
Mikor földre zuhantam, mikor estem.

Kevés vagy nekem. Ez a halál adó.
Örök kiváltság: ág fogja kezem.
Nem vagyok soha más, csak a kapó

Ne így legyen! Jaj, ne! Ha nem így volna,
Fák szerelme, mint tenger, mint való,
Anyám, míg élt, tenger volt, ő mondta.