A bordó cipő
Írta: Banka Anna
Közzétéve 1 hónapja
Megtekintések száma: 201
A bordó cipő
Emlékeim még kisiskolás koromra vezetnek vissza.
Egy Rottenbiller utcai, kétemeletes, gangos ház udvari lakásában laktunk. A ház falai szürkék, a gang aláácsolt, hogy le ne szakadjon. A szürkén kívül más színre nem nagyon emlékszem, hacsak a szőnyegporoló kopott barnaságát nem számítom. Nagyon megfelelt számomra ez az otthon. Egész délután ütögettem a piros-fehér pettyes labdát a falhoz, kántálva az „egyenlőre, kétkettőre, három hatra, hat kilencre” mondókát. Nem nagyon számított, hogy milyenek a ruháim, bár szerencsés voltam, mert azokat külföldi rokonok küldték csomagban. Cipőt azonban időnként kellett venni.
Eljött az a pillanat is. Anyámmal elmentünk egy cipőboltba. Hogy melyikbe, már nem tudom. Az eladó előhozott egy dobozt, benne egy csoda: sötét meggyszínű, áttört mintájú, elől-hátul zárt, csatos pánttal záródó, bőrtalpú cipő. Felső része puha velúr, talpa bőr. Az a szín megbabonázott. A prezentált pár volt az egyetlen ebben a színben. Felpróbáltam, pont… kicsi volt. Erről azonban nem szóltam semmit. Begörbült lábujjakkal, mosolyogva jártam a próbakört a cipőbolt kövezetén.
– Jó? – kérdezte anyám.
– Igen, jó – feleltem vidáman, tudva, hogy nincs az a pénz, amiért ezt a csodás lábbelit a boltban hagynám.
Otthon az volt az első, hogy felvettem, és kivonultam az udvarba, hogy a házmester gyereke, Dagika is láthassa az új szerzeményt. Pokolian fájt benne a lábam, és már tudtam: el kell jönnie annak a pillanatnak, amikor majd bevallom az igazságot. Anyám látta szomorú arcomat, ahogy besántikáltam a lakásba, szememmel a cipőre meredve.
– Kicsi? – kérdezte. Akkor már potyogott a könnyem, és csak bólintani voltam képes. Apám a konyhában enyhén káromkodva próbálta nedves ronggyal eltávolítani a talpakról az udvari korzózás nyomait. Visszakerült az áru a boltba. Hogy milyen cipőre cserélték, arra már nem emlékszem, de nem volt bordó, nem volt áttört mintájú, és csatos pánt sem volt rajta.
Az egyetlen előnye az volt, hogy járni tudtam benne.