Írta: Ferenczfi-Faragó Eszter
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 321
A boldog boldogtalan
Mindig, mikor írok, nagyon boldog vagyok.
Ujjaimban őrzött megélt világok!
A lelkem csordul a darab papírra:
szín, lét, ölelés, az élet gazdag sodra,
nevető tavasz, egy új nyár, mit megértem,
haza és szeretet, kín, gőg, gyötrelem,
üde gyermekmosoly, ara friss csókja,
lecke, melyet végül nem írtam meg soha,
elvesztett harcok, nyelt kudarcok sora,
kiáltó igazság, néma hazugságok,
ismerős utcák, átálmodott napok,
ébren élt éjszakák, dúskálók asztala,
hajléktalan éhezők, bölcs koldusok -
amikor írok, én boldogtalan vagyok.