Palotai Misi

1950-ben, az oroszlán jegyében születtem, augusztus 23-án, Budapesten.
Szüleim mérnöknek adtak, de nagyon hamar rájöttem, a statikai számítások túl szárazak, és kevés nekem. Valami izgalmasabb, látványosabb kellett... a DESIGN érdekelt, a formatervezés. Az elsők között alapítottam saját céget s belsőépítészeti tervezéssel és kivitelezéssel foglalkoztam. Mindig az érdekelt, amit mások nem tudtak, vagy nem akartak elvállalni... Mindegy volt, hogy miből kell - üveg, plexi, rozsdamentes acél voltak a kedvenc anyagaim... ( ma is... ) Ezerféle bútort, lámpát, arculattervet és portált, információs rendszert, szökőkutat, egyedi korlátot terveztünk s építettünk be. Ma többnyire világítástervezéssel - kivitelezéssel keresnek.

A FOTÓZÁSRÓL: szerencsém volt, mert kisgyerekként Édesapám hozott haza a munkahelyéről nagyítógépet, tálakat, króm szárítót, s a fürdőszobában elsötétítve "varázsoltunk". Ma is megvan a Zorkija, amit felújíttattam, s időnként nosztalgiából használom is.
Az első saját gépem egy PRAKTICA L fénymérő nélküli gép volt, egy 2 hetes NDK-s munkából vettem Berlinben, a nyolcvanas évek legelején, 540 DDR márka volt..
Azután jött a családalapítás, gyerekek... a fotózás el-elmaradt, mint intenzív hobby.
Hosszú innentől az út vissza a fotózásig, de azt most nem részletezem. Lényeg, hogy annak révén keveredtem az Art’húr Gondolához szerkesztőnek.

Végezetül az életmottóm: Akkor is "fényképezek", ha nincs nálam fényképezőgép…