Írta: Kelebi Kiss István
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 276
Verstörténés
mikor a vers szebb akar lenni önmagánál
belebújik mindenféle logikai buktatóba
például virágot próbál elültetni vaslemezbe
de nem adja föl és mert a szavakkal mindent lehet
kertészkohásszá alakul nem hibrid lesz
hanem kisiklott asszociáció fényes is meg szagos is
egyként csábító lepkéknek és nyomkövető kutyáknak
ám tovább növekszik
és mikor vékonyra (nagyra) tágul várod
hogy fölrepül mert világító szagos vasléggömb lett
akkor a vers váratlanul kidurran és visszaváltozik
a gondolathiány dekoratív tömítőanyagává
de ha szerencséd van meg sem írja önmagát