Írta: Molnár Jolán
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 247
Tavaszi fáradtság
Egy-kedvem lapáton törmelék,
ferde fényben porszeplős komód,
bögre alján barna üledék,
kötélen lógó nyirkos trikók,
s a fiókban páratlan zokni.
hosszúlábú skandináv szék
hív, szivacspárnán kuporogni.
Agytápcsatornám tömi a gép,
s a tesze-tosza tasztatúra
tűri, hogy kopásig nyomkodom.
Betűi alatt szomorúra
szikkadt morzsák, a torkomon
március vézna, hideg ujja,
párkány bádogján öreg korom.