Írta: Zsefy Zsanett
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 253
vörös a haja. az éj tüzel.
lángot oltana férfikéz.
angyalnak álcázva ég üzen:
neki is fáj, ha rád úgy néz.
tincseit tépi. a mell zihál.
őrült e lány vagy isteni?
ölében zöld moha ágya vár.
a csúcsot mindenki ismeri.
ha sejtek falából mag hasad
nem számít szó sem intő jel.
hol papírkoporsó még akad
összeolvadhat csont és fej.
lelke már elszáradt vadvirág.
hajára szórták. kipereg.
elhitte ő mégis örök nyár,
csak márvány mosolya télszelet.