Írta: Haranghy Géza
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 254
NOCTURNE
Frédéric Chopin emlékére
ÉJIDŐBEN
vad kutyák tépték szét
bársony lelkemet
s jött nap szörnyű éjek után
jött fehér fakó pirkadat
de nem jutott több tavasz már
szállj el csillagfény
ne vesd rám hűvös éj
halott árnyait
most szél susog
egy dalt mesél
idézve volt idők
ringó álmait
ESTIKE
ne szűnj még alkonyat
had igyam árnyadnak
langy melegét
az éj sötét
ott bú borít
ne küldd rám hűvös éj
bolond álmait
bontsd ki könnyű ruhád
szürkehajad az estnek
libbenjen illatár
szelíd fény
te legszebb
szórd szép álmaid
alkonyat
ne vess meg
ÉJ
s éj borítson majd
csendes puha barna
szép szeme őrizzen
ne hagyjon magamra
fonjanak álmai csendes
szót szívembe
mély sötét melege
legyen a kedvemre
s terítsen majd függönyt
ha köszönne a hajnal
ne tudja azt senki
az éj kit vigasztal
HAJNAL
fényes a nap
s vidám
az én napom volt régen
aranysujtásos sugarát
de sokszor megnéztem
s ez a nap kit megszerettem
korareggel kel fel
de ne tudja
hogy a sötét
kit temethetett el
éj boruljon akkor
csendes puha barna
végtelen álmoknak
éji nyugodalma
ALKONY
ne szűnj még
jaj ne szűnj alkonyat
bontsd ki szelíd ruhád
még egyszer az estnek
libbenjen illatár
alkonyat ne vess meg
szórd szép álmaid
tűnő fény
te feslett
hívd csillagjaid
alkonyat
szeretlek
(Frédéric Chopin 1810-1849)
Közlés: Alföldi paletta antológia, 2017.