Írta: B Tomos Hajnal
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 236
Nászta Katalinnak, szeretettel
Ne csak rám csorgassátok a fényt,
gyújtsátok meg minden fej felett,
lenn a nézőtéren.
Ugye már értitek:
egymás szívverésében a mindenkori igazságok
végre megtörténhetnek
s együtt zendülésünkben lehettek
magatok színésze.
Tudom, már érzitek,
hogy idegeim szálai vezetnek
megtanult múltból lényetek jelenébe
és nem osztom,
mert egy egész a valóság
és mint jószomszéd,
a szó átjár tehozzád.
Egyszerűbben mondom:
én vagyok a pap,
eleven ösvény a leírt törvény
és a hit között -
nem magamnak motyogom,
a mindenség kőfülébe harsogom
el kérdéseimet, hogy egyek legyünk kételyeinkben
és egyként válaszoljunk,
ha a válaszok már megértek.
Ne tapsolj !
Csak ülj a függönyhullás utáni csöndben,
hadd esőzzön rád
lényegek isteni üzenete,
és cseppenként szívódjon lelkedbe
kínom mézédes eledele.