Koraesti pillanatképek
Írta: Jóni Barna
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 309
Koraesti pillanatképek
Libbennek ingek, vállakhoz simulnak, összeérnek.
A liftben, itt benn, csend szöszmötöl, körbenézek,
csak hideg led-fények számolnak szinteket.
Szorít a levegő, oxigénje kinn rekedt
a zöldszínű tereken. Érdes a fal, hideg.
Kérges tekintetekből szöktek a meleg színek,
sóvárogva várnak valahol. Gondolatokra
ráncot gyűrve táncol az unalom, s dadogva
halad előre. Billegve megállunk, csendes
zökkenéssel. Mosolyogsz, méz a tekinteted,
nem néz senki szemedbe mégsem. Legyint neked
a lift ajtaja-záródva búcsút csilingel.
Tovább állsz, ujjaiddal küzdesz egy kilinccsel,
ha szorul az ajtó. Minden fal fájón fehér.
Fejekre izzadnak hajak, nyirkos hideg a tenyér.
Kinn, bíborfénnyel hanyatlik alkonyba a dolina,
harang kondul. Bádogtetős templomokról
csordul az est ködébe minden elsóhajtott ima.
