Hiány
Írta: Csordás Barbara
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 283
Hiány
Száraz a kenyér, a pohár is túlcsordult,
ebbe belehal a szív;
agg köveken léptet el egy zsenge sóhaj,
amelyet csak a köd hív.
Orsó alakban lebeg megkapó szélben,
kegyetlen táncot jár,
s üres szobafal bőszülten emészti fel,
a padlón tócsa és sár.
Száraz a vacsora, az ágy is megdermedt,
ajkamon tétova tűz,
szívem aluszik a ballagó időben;
a hiány is hozzád fűz.