HARC AZ EGYETEMÉRT
tragikus vígeposz
„Ma az egyetemisták egész nemzedékének szinte semmi esélye sincs megfelelő munkához jutni, ez pedig masszív tiltakozáshoz vezet. E probléma megoldásának legrosszabb módja közvetlenül a piaci igényeknek alárendelni az oktatást – ha másért nem, hát azért, mert maga a piaci dinamika teszi „elavulttá” az egyetemek nyújtotta képzést.”
Slavoj Žižek: Zűr a paradicsomban
3. ének
Pet-au-diable
(részlet, a teljes ének a Jelenkor 2021. szeptemberi számában jelent meg, az 1. ének a Mozgó Világ 2021. novemberi számában, hamarosan olvashatók énekek a Kalligramban (előreláthatólag decemberi szám), Vörös Postakocsiban, Tiszatájban.)
1
Hogy mi történt itt, mind jól tudja,
aki pontosan tudni mer,
ki a pontatlanságot unja,
és nem ment hozzá túl közel.
A távolsághoz kell a hely,
ezért inkább arról beszélnék,
hogy lázad, ha lázadni kell
egy egyetem, mert eligérték
2
maguknak a földi hatalmak –
a tudást, mi az égbe lép.
Amikor olyasmit akarnak,
ami nekik csak semmiség,
anélkül, hogy megértenék,
megváltoztatni, átformálni.
Fenntartani is épp elég,
ami van, lehet az akármi.
3
Az mindegy, ki határoz úgy,
hogy másokon uralkodik,
zavarja majd, aki tanult,
és igyekszik megtiltani
a szép gondolkodást, ami
tisztán láthatóvá tesz mindent,
a titkolt tervet mondja ki,
információt oszt szét itt lent,
4
ahol azok élnek, akik
nem is számítanak sehol sem –
ha rendeződnek soraik,
mindig ők vannak túlerőben.
Ezt már tudjátok, és nem tőlem
hallotok először ilyesmit,
bár az ember afféle jellem:
a lényeget könnyen felejti.
5
Hogy a suli független-e,
sohasem csupán a tanárok
érdektelen kis belügye,
nem elegendők a szabályok
ide, mert mindegyik csak átok,
ha büntetés helyett kiszabják.
Az sem elég, ha úgy csináltok,
ahogy a kormányban akarják.
6
Nektek kell károtok akarni,
hisz ez a többség érdeke,
az érdek leggyakrabban talmi,
attól is függ, hogy féltek-e,
s a hatalom hogy él vele
vissza, vagyis inkább előre.
Jóllakatja őrülete?
Néha nektek is ad belőle?