G.K. Chesterton: A szamár

Írta: Gyöngyös Imre

---

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 370

---

---

                                 A szamár
                            (ford: I. Gyöngyös)

                   Mikor a hal szállt, sétált a fa,
                            s füge nőtt tövis hegyén;
                   talán midőn vérzett a hold,
                            születhettem meg én.

                   Fejem szörny, hangom őrjítő,
                            fülem tétova szárny,
                   sátáni gúny a föld
                            minden négylábúján.

                   Törvényen kívül száműzött
                            az ős rosszindulat;
                   kínozz, gúnyolj, néma vagyok:
                            megőrzöm titkomat!

                   Balgák! Volt órám nekem is,
                            egy édes óra, vad:
                   újjongás tört fülemben és
                            pálmák lábam alatt.

                               The donkey
                            (G.K. Chesterton)

                   When fishes flew and forests walked
                            And figs grew upon thorn,
                   Some moment when the moon was blood
                            Then surely I was born.

                   With monstrous head and sickening cry
                            And ears like errant wings,
                   The devil's walking parody
                            On all four-footed things.

                   The tattered outlaw of the earth,
                            Of ancient crooked will;
                   Starve, scourge, deride me: I am dumb,
                            I keep my secret still.

                   Fools! For I also had my hour;
                            One far fierce hour and sweet:
                   There was a shout about my ears,
                            And palms before my feet.