Írta: Zsefy Zsanett
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 412
De hajnalban már
a tisztaszobában az asztalon
volt kiterítve a dédmamám
sápadt arcán nyugalom
bennem félelmet keltett a halál
még most is látom a kis padon
feketében a ház előtt
ahogy a botján megpihent
majd elillant a múltidő
ahogy semmibe révedve várta a
reménytelen holnapot
kongó kolomp hangjára riadt
minden reggel
míg lejöttek az angyalok
észrevétlen élt szegény
és a mennybe is úgy szállt
szót sem ejtve aludt el éjjel
tán hallotta a "jó éjszakát!"
de hajnalban már a tisztaszobában
az asztalon volt kiterítve a dédmamám
a tisztaszobában ahol játszottunk
és azt hittem hogy nincs halál