Írta: Molnár G. Krisztina
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 350
A csend beszédes. A szó hallgatag.
Nincs álom, csak puszta szózuhatag.
Éltem, ha élem, papirusz-halom.
Csak Te látsz át a szózuhatagon.
Egy másodperc újra összecsattan.
Malomkövek közt majd árnyék pattan -
a csend már mindennapi kenyerem.
A többiről: puszta fegyelem.