A talán megszülető vers
Írta: Badacsonyi Ágnes
Közzétéve 2 hete
Megtekintések száma: 118
A talán megszülető vers
Bujkál, mint kitörőben lévő betegség,
egy elrejtett, apró hiba,
ami akár még szép is lehetne,
mint csendéletben az a bizonyos
mindig ott lévő, lehullott szirom
vagy felborult pohár az asztalon:
a tökéletest létrehívó tökéletlen.
Hogy szavak szülessenek gondolaton felül,
víz alól fakadó dallamok foszlányai
és a megmagyarázhatatlan életre kelt,
apró szellemtestei lebegnek néha
sápadt bőröm körül kéretlenül,
és nem restek hangjukat hallatni.
Ma még kiabálnak is, pörölnek velem,
a teljességhez – süvöltik – nem elég értelem,
a földet kell kaparni göröngyök után,
aztán tenyérben szétmázolva lesni,
mit rajzol ki a keserű agyagból,
valami idetévedt, rémült csillagfény.