Zsákbamacska
Írta: Bíró Rudolf
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 255
Zsákbamacska
Üres pohár alján pangnak
az egykori gyereknapok.
Nem hallom már tiszta hangnak,
mi a fogaim között vacog.
Elvesztek. Vagy csak úgy vannak.
Látom magamat néha bennük,
de a részletek homályosak.
Majális van. Nézd ünnepeljük,
ahogy a családok szabályosak.
Szememben amorf-totemjük.
Bódék, bazár, és körhinta,
valahogy mindegyik ketyeg.
Érzem kihűl a palacsinta,
mi anyám kezében remeg.
Beállunk, mert kell a sorminta.
Anya szorítja a kezem,
másik ernyedt, apa sehol.
Zsákbamacskát vesz épp nekem,
csak a sörbódénál dekkol.
De jönni fog, tudom, türelem.
Vízszintben a mérleghinta,
anyával várunk zárórakor.
Homokba rajzolt családminta,
a sörbódénál még nagy a sor.
Teljesen kihűlt a palacsinta.