Táv-irat

Közzétéve: 4 éve
Szerző: Arany-Tóth Katalin
Versek
Táv-irat

TÁV-IRAT

Fájsz. Nem csitítnak a szavak.
Mozdulatlan, testmeleg
képek mögé rejtelek,
s naponként megáldalak.

Múlt időm gyermekhangja vagy.
Elkobzott lépted a csönd,
vissza nem jön - elköszönt.
Nyomában hiány dagad.

Keresés
Friss hírek
Nyílt levél Tarr Zoltánhoz, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterhez Pályázati felhívás
Kiemelt művek
Mégis vadász lettem A hasadás hangja Recenzió Szilasi Katalin Tört tükör című verseskötetéről Dzsungeltúra Interjú Reviczky Katalinnal
Legújabb művek
Emlékszem Dániára... Egy műszak a pokolban Honnan- hová Kapaszkodó gyapjúszálak Pálmaolajlepke
Kategóriák
A Hetedik Egyesület ügyei Első közlés Szerkesztőségi cikk Versek Novellák és kisprózák Dráma, színmű Fordítások Kritika, recenzió Tárcák, tanulmányok Publicisztika Képzőművészet Interjúk, riportok Audio Video Nekrológ Gyászhír Hírek Pályázat Műhely